Biotechnológiai innováció: sejtfalbontás a hatásfok növelése érdekében
A sejtek az élet alapegységeit képezik, azonban ezeken belül is megfigyelhetünk különféle sejtalkotókat. A külső környezettől, a baktériumok esetében a sejtfal- és membrán határolja el a citoplazmát, amiben a sejtalkotó organellumok helyezkednek el. A sejt memóriáját képezi a DNS, ami az RNS segítségével állítja elő a megfelelő fehérjéket, a biológiai anyagok alapegységét. Ezek a sejtalkotó anyagok, amik a kutatások érdeklődési középpontjában állnak, szabadon nem hozzáférhetőek a tudósok számára. A sejtek lizálása, azaz a sejtfal- és membrán széthasítása, tehát emiatt szükséges, hogy megszerezzük az általuk termelt fehérjéket és egyéb anyagokat, anélkül hogy elpusztítanánk azokat. A lizálás többféle módon történhet, mint például enzimatikusan, lízis puffer használatával, vagy akár mechanikusan is szét lehet törni a sejteket. A lizált sejtek tartalmát tartalmazó folyadékot „lizátumnak” nevezzük.