A csecsemőkori kólikáról, a legújabb kutatások eredményeit ismertetve – Dr. Póta György, házi gyermekorvos

A kiscsecsemők szülei legtöbbször azért keresik fel a gyermekorvost, mert „sokat sír a baba”. Az újszülöttek, anyatejes kisbabák sírásának leggyakoribb oka a hasfájás, vagy másnéven kólika. A csecsemőkorban a sírás nem feltétlen utal kóros állapotra, de a Wessel-féle „hármas szabállyal” megállapítható kólika mégis számos család életét nehezíti meg: 3 hónaposnál fiatalabb, egyébként egészséges csecsemő 3 vagy több órát, 3 vagy több napon át egy hét alatt sír.

A csecsemőkori kólikát manapság a működésből eredő kórképek közé soroljuk, ez azt jelenti, hogy nincs kimutatható szervi elváltozás a hátterében, bármelyik csecsemőnél előfordulhat és általában 4, legkésőbb 6 hónapos korra elmúlik.

A kólika kiváltó okaként a bélflóra egyensúlyának nem megfelelő voltát feltételezik, a kezelés is ezt vette célba pld. Lactobacillus reuteri nevű, természetes baktérium pótlásával. Előfordul, hogy a kólikában szenvedő babáknál puffadásos tünetek is jelentkeznek, komoly panaszokat okozva a kicsiknek. A puffadás tüneteit enyhíthetjük egy másik kezelési módszer szerint: a szimetikon tartalmú gyógyszerek adásával. Ezek hatásukat közvetlenül a bélrendszerben fejtik ki.

A legújabb – 2019/ 2020 – évi amerikai tanulmányok egy új irányt mutatnak.

Mik ezek az újabb ismeretek? Milyen innováció jelent meg a kólika kezelésben?

Az elmúlt tíz évben a csecsemőkori bélrendszeri diszbiózis előfordulási arányának drámai növekedése figyelhető meg fejlett nyugat európai-, amerikai országokban, melyben a környezeti- és életmódtényezők egyaránt nagy szerepet játszanak. Egyes feltételezések a bélflóra összetételének eltérése mellett a gyomorbélrendszer éretlenségét, enyhe gyulladását, a bél áteresztő képessége (bélmotilitás) zavarát és túlzott érzékenységét gyanítják a tünetek hátterében.

Mi is az a diszbiózis? Mi a Bifidobacterium infantis baktérium jelentősége a csecsemők bélflórájában?

A bélgyulladás legfontosabb oka az egészséges bélflóra egyensúlyának eltolódása, azaz a diszbiózis kialakulása. Az egyensúly visszaállítása a gyulladáscsökkentő hatásáról ismert tejsavbaktériumok közé tartozó Bifidobaktériumok révén lehetséges. A Bifidobaktériumok gyulladáscsökkentő hatásának egyik ismert mechanizmusa a széklet pH-értékének (vegyhatásának) a csökkentése, ami védő szerepet tölt be a potenciálisan patogén baktériumokkal szemben.

Evidenciák (bizonyítékok) léteznek, hogy kólikás babák mikrobiomja (bélflóra összetétele) eltérő a nem kólikás babákénál. Kólikás babáknál a bélflóra diverzitása (baktériumfajta összetétele) kisebb, mint egészséges társaiknál, például kevesebb a Bifidobacterium és Lactobacillus törzsek száma.

A Bifidobacterium infantis jelentőségét az adja, hogy képes hasznosítani az összes szénhidrát-struktúrát az anyatejből, mert valamennyi szénhidrát-molekula metabolizmusára alkalmas proteint tartalmaz.

Amennyiben a Bifidobacterium infantis nincs jelen a bélflórában, akkor a szénhidrátok szinte teljesen kiürülnek a széklettel, mivel az emberi szervezetből hiányoznak a metabolizmusukhoz szükséges enzimek.

Szoptatott csecsemők bélflórájában a Bifidobacterium infantis hiánya következtében alacsonyabb az anyatejet bontó acetát- és laktát enzimek termelődése, így a magasabb pH-érték révén csökken az optimális bélflóra, a patogén kórokozók túlsúlya krónikus bélgyulladáshoz vezethet.

Következésképpen nagyon fontos a kólika szempontjából, hogy olyan probiotikus készítményeket vegyünk figyelembe, amelyek speciálisan a  csecsemők számára lettek kifejlesztve és az anyatej optimális lebontásához szükséges baktérium törzseket tartalmaznak. Ha a diszbiózis oldalról közelítjük meg a csecsemő kólikát, akkor érdemes átgondolni ennek a kezelését a fentiek szerint, amely új szempontként a gyulladás csökkenést célozza meg.