Csecsemők bélflórája és a csecsemőkori oltások hatásossága közti kapcsolatról

Ismert tény, hogy a gyermekek és a felnőttek is különböző erősségű immunválaszt adnak az oltásokra. Ennek okát pontosan nem tudják a szakemberek.
Azt is régóta tudjuk, hogy az újszülött kor bélflóra mennyiségi és minőségi összetétele meghatározó az immunrendszer fejlődésében. Jó példa erre, hogy minél kevesebben és rövidebb ideig szoptatnak, úgy nő a csecsemőkori atópiás bőrgyulladások száma az amúgy is sok mesterséges élelmiszert tartalmazó étrendű nyugati civilizációban.

Ezen tények alapján felállított hipotézist vizsgálták nemrég amerikai és bangladeshi orvosok, hogy van-e összefüggés az újszülöttek optimális bélflórája és a csecsemőkori oltások hatásossága között.
Vizsgálatok bizonyítják, hogy a csecsemő bél mikrobiomjának,/ milyen bélbaktériumokból áll a bélflóra / legfontosabb összetevője a Biffidobaktérium longum infantis nevű bélbaktérium.
A vizsgálat során nézték a bélflóra összetételét 6, 10 és 15 hetes korban, különösen a Biffidobaktérium infantis előfordulását, és 2 éves korban az újszülöttkori BCG, Polio, Tetanusz és Hepatitisz B oltásokra mérhető védettségi szintet.
Azt találták, hogy az anyatejjel táplált, a Biffidobaktérium infantis törzset megfelelő mértékben tartalmazó bélflórájú gyerekeknél, 2 éves korban erősebb immunválaszt lehetett kimutatni.
Miután vizsgálatok bizonyítják, hogy a 7 és 28 napos kor között adott Biff. infantist tartalmazó probiotikumok hatására nő a bélflórában a B. infantis bélbaktériumok száma, érdekes felvetés, hogy az ilyen készítmény adása fokozza a csecsemőkori oltások hatásosságát a későbbiekben.